Tegnap megint válogatott focimeccs volt. 3:0-ra kikaptunk, sok említést nem érdemel az egész. Az EB-felkészülés izgalma, a várakozás másfél éve még engem is ott talált a lelátón. Utoljára azonban tavaly májusban voltam a Groupama Arénában, amikor a családdal, akaratunkon kívül bár, de feldobtuk kicsit az Elefántcsontparttal vívott, a tegnapihoz hasonlóan barátságos mérkőzés előtti perceket. Rém gyenge meccs volt, jól is jött a show.

Úgy estünk be kezdés előtt 10 perccel a lelátóra, ennek ellenére elég foghíjas volt a stadion. Abban a sorban nem ült még senki, ahová a jegyünk szólt. Néhány perc múlva azonban megjelent mellettem egy sötét öltönyös, kopasz figura. Tudomást sem vettem róla – darab, darab.

Hamarosan azonban két dolog tűnt fel:

1. A pálya szélén álló fotósok elkezdtek vadul kattintgatni minket. Ha nem lenne józan énképem, azt is hihettem volna, biztosan jól nézek ki, s néhányan megörökítésre érdemesnek találnak. Mivel azonban 20 éve asszisztálok ehhez a politikusosdihoz, pontosan tudom, hogy a célszemély mellett ülő/álló/megjelenő nő akkor nem érdekes, ha átlagos külsejű, státusza pedig „feleség”. Akkor emlékeznek meg róla saját jogon, ha:

• 22 éves, hosszú combú bombázó
• ha kétes pedigréjű
• ha szerető (sokszor azonos az előző ponttal)
• ha loncsos
• ha állami földek vannak a nevén Somogybabodtól Nyírlugasig  

Tök hétköznapi Vonáné tehát nem érdekes, de kifotosoppolni sem kell, mert annyira azért nem gáz. 

2. A karót nyelt öltönyös mellett feltűnt egy kövér fülzsinóros meg egy nem kövér fülzsinóros testőrféle, s ideges diskurzusba kezdtek. Én azt hittem, mindannyian a miniszterelnök miatt csinálják a fesztivált, mert biztosra vettem, hogy Orbán Viktor ott van pár emelettel népe felett, s mivel manapság nemigen dobálják a rajongók plüssmacikkal, szükség lehet hát a TEK-re minden szinten.

Persze azért furcsa volt a mozgolódás, meg is kérdeztem Gábort, ki miatt sürgölődnek ennyien ott hirtelen. Gábor közölte, hogy mellettem ül a zsidó nagykövet. Ó, tényleg! Valahonnan ismerős volt a képe, de magamtól rá nem jöttem volna, ha két napig gondolkodom, akkor sem. De persze nem gondolkodtam volna két napig, mert pont letojom, ki ül mellettem, ráadásul az a túlpörgetett G.I. Joe-zás sem volt annyira szimpatikus a biztonságiak részéről, hogy sokáig merengjek a problémán.

Ilan Mor azonban nem kívánt hosszasan mellettünk ücsörögni. Azért volt a sürgés-forgás, mert őnagykövetsége átkérte magát egy másik sorba. A Jobbik elnöke és családja derogált neki, bekéredzkedett hát néhány közpénztolvaj és Fideszkegyenc közé. Nekem, nekünk tök mindegy…

Na, ebből az esetből kerekedett aztán olyan orkán a biliben, hogy beleremegett a magyar online köztér. A komplett magyar sajtó a fotókon élcelődött: „Vona az izraeli nagykövettel nézte a mérkőzést!”

Először nem számított senkinek, hogy a fószer elült mellőlünk. Belendült a kommentkommandó, böfögte fel a latrina a felböföghetőt minden oldalról: „Összenő, ami összetartozik”; „Hazaáruló cionVona!”; „Hánynom kell tőled!”; „Mocskos zsidóbérenc!” – okádtak Gábor Facebook-oldalára a mélységből.

Ráadásul a képekről világosan kitűnt, hogy le sem sajnáljuk az embert, ennek ellenére a nép egydimenziós gyermekei szerint Vona hajbókolt a gazdájának, aki persze fölényesen tudomást sem vett róla.

A kedvenc reakcióm mégis egy HVG-s hozzászólás volt, amelynek sikerült megragadnia a dolog velejét:

„Vona felesége miért vesz fel tapadós farmert a kucu lábaira, amikor kövééééér?!”

Egy barátunk pedig a következő üzenetet küldte:

„Azt kell mondjam, mégis örülök, hogy ez a kép kikerült a netre, így ország-világ megtudhatta, milyen kurva menő piros cipőd van.”

Itt a lényeg. Méghogy egy barátságos focimeccsnek nincs tétje! Dehogyis nincs. Megtudhatja az ember, hogy az izraeli nagykövet nem csípi (ó, jaj), meg azt is, hogy kövér (ó, jaj) és hogy egy férfi is lehet cipőműértő (ó, igen)!

Járjunk barátságos meccsre! ;) :)

(Fotók: HVG)